Az előző év első három hónapjában regisztráltnál csaknem negyedével több lakás cserélt gazdát 2015 első negyedében. A forgalom a drágább lakások felé tolódott el, az áremelkedés tovább gyorsult. A reálárszint azonban még mindig 28,7 százalékkal marad el a válság előtti áraktól - derül ki a KSH legújabb lakásárindexéből.
2014-ben összesen 114 ezer lakás - közte 3300 újonnan épült -, azaz az előző évinél 28 százalékkal több cserélt gazdát. A forgalom dinamikus növekedése idén az első negyedévben is folytatódott, eddig 18700 adásvétel adata érkezett be a KSH-hoz, ami év/év alapon 23 százalékos bővülést mutat. Ha tavaly ugyanazokat a használt lakásokat adták volna el, mint 2013-ban, akkor 4,2 százalékos lenne a tiszta áremelkedés mértéke. A forgalom azonban a drágább lakások felé tolódott, így a 2014-es tényleges, átlagos drágulás 6,9 százalék volt.
A használt lakások árszintje közelebb került a 2010-es bázisidőszaki szinthez, annak 93,9 százaléka, az új lakások ára már 1,9 százalékkal meg is haladta azt. Ugyanakkor a használt lakások ára a lakáspiaci válság előtti utolsó, 2008. év szintjétől 13,1, a reálárszintje pedig 28,7 százalékkal maradt el. Új lakások esetében a nominális árcsökkenés 6,4, reálértékben 23,2 százalék.
Budapesten és a megyeszékhelyeken adták el a lakások több mint felét a községek lakáspiaci forgalmának súlya azonban az év folyamán végig 20 százalék alatt maradt. Míg Budapesten a 2014-ben eladott lakások száma már a 2008. évi mennyiséghez közelít (annak 88 százaléka), addig a kisebb települések felé haladva ez egyre kevésbé érvényes: a megyeszékhelyeken a 2008. évinek 79, a városokban 69, a községekben 58 százaléka.
2014-ben a panellakások aránya a lakáspiacon 12,8 százalék volt, a többlakásos, nem lakótelepi értékesítések a lakáspiaci forgalom 46 százalékát tették ki, míg a családi házak részesedése - összefüggésben a nagyvárosok forgalmának növekedésével - csökkent: a 2013. évi 43-ról 41 százalékra. Az idei első negyedévi előzetes adatok szerint a trend folytatódik, a nagyvárosok, valamint a többlakásos épületek egyre nagyobb arányban részesülnek a piaci forgalomból (57, illetve 65 százalék).
Mennyibe is kerül most egy négyzetméter átlaglakás?
2014-ben egy átlagos használt lakásért 10,3 millió forintot fizettek a vevők, 600 ezer forinttal többet, mint 2013-ban. A budapesti átlagár 900 ezer forinttal, 14,5 millió forintra nőtt. A megyeszékhelyeken 9,4, a városokban 9,1, míg a községekben 5,9 millió forint volt volt az átlagár, amely mindenhol meghaladta az egy évvel korábbit. Az agglomerációkon kívüli községekben is elmozdultak az árak a 2013-as mélypontról, ami azt jelenti, hogy 3,8-ról 4 millió forintra emelkedtek.
Budapesten a használt lakások négyzetméterára 226-ról 240 ezer forintra nőtt 2014-ben. A községekben az átlag négyzetméterár alig több mint egynegyede a budapestinek (63 ezer forint), az agglomerációkon kívül pedig csak 47 ezer forint.
2015 első negyedévében az átlagos lakásárak egyelőre nem haladták meg a 2014. évi szintet, sőt esetenként el is maradtak attól. Ez összefügg azzal, hogy az előzetes összesítésekben a kisebb alapterületű, olcsóbb lakások súlya magasabb - írja a KSH, megjegyezve, hogy az adatbázis teljessé válásával már magasabb arányban jelennek meg a nagyobb értékű tranzakciók.) Ezt támasztja alá, hogy a lakások átlagos ára egyelőre nem nőtt, de négyzetméteráruk a nagyvárosokban tovább emelkedett (Budapesten 240-ről 254 ezer forintra).
Így változtak az árak az agglomerációban
2013 óta már egyik megyében sem csökkent a lakások fajlagos ára. Az alacsony árszínvonalú területek között is van több olyan, ahol az árak kimozdultak a mélypontról (Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Bács- Kiskun megye). Határozott elmozdulás azonban csak Budapesten és Győr környékén mutatkozott.
Pest megyében a lakásárak stagnálnak és többé- kevésbé ugyanez jellemző a budapesti agglomerációra is: 2014-ben mindössze az északi szektorban volt nagyobb arányú, 4,1 százalékos áremelkedés. 1,3 százalékkkal nőttek a négyzetméterárak a nyugati szektorban, míg a budapesti agglomeráció más területein kismértékben (0,4-1,4 százalék között) csökkentek. 2015 első negyedévében a legalacsonyabb árszintű délkeleti szektorokban növekedtek, ettől eltekintve mindenütt estek az árak.